Ki ne álmodozott volna kalandos utazásokról, titokzatos helyek felfedezéséről ? Felkeresni ismeretlen tájak vadregényes világát, a lagúnák földjét....

Eddig mindig a távolság akadályozott álmaid megvalósításában? Akkor most itt a jó hír neked, Cousteau (Kusztó) kapitány; a lagúnák sokkal közelebb vannak hozzád, mint gondoltad!  Mert a lagúnák Kelet-Magyaroroszág legnagyobb taván várnak a felfedezőkre!

Tudományosan a lagúnák a tengerek részben vagy egészben elzárt, sekély vizű, part menti öblei -csodálatos természeti képződmények. A Tisza-tavon persze előző állításunk nem igaz, hisz mesterségesen létrehozott vizünk esetén másról van szó.

Itt megtudhatod, hogyan alakult ki a Tisza-tó!

A  Tisza-tó egy  átfolyásos rendszerű síkvidéki tározó, mely 127 km² nagyságú, nem egybefüggő vízfelület. A tórendszert kisebb-nagyobb összefüggő felületek: medencék, holtágak, morotvák, csatornák, s szigetek alkotják. A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km², közepes vízmélysége 1,3 méter, maximális mélysége 17-19 méter (az élő Tisza folyómedrében, a kiskörei duzzasztómű előtt mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.

A tó  egyes részeit egymással és a Tiszával átjárók, úgynevezett öblítő csatornák kötik össze, melyből 12 található összesen. E csatornák szélessége változó; helyenként kisebb yachtok és evezős csónakok is elférnek egymás mellett,  máshol csak egyetlen kis vizijármű fér el benne biztonsággal. Van olyan kanyargós csatorna is, ahol kétszemélyes kajak csak a partot érintve tudja bevenni a kanyart.

TIPP! Fedezd fel a Tisza-tó szépségeit, melyhez a legjobb idegenvezetőt, Tündét, Abádszalókon, a Villa Borkában találod! Kattints ide, és foglalj most, s nem marad előtted Tisza-tavi titok.

A tórendszerben és a csatornákban vízáramlás nyáron nem igen érezhető. A csatornákban evezve arra számíthatunk, hogy a sűrű növényzet miatt még kikötni is lehetetlen. A növények, fák mintegy alagutat alkotnak, benyúló, bedőlt fatörzseket kerülgethetünk a gyakorlatilag álló vízben, miközben a behajló ágak, levelek simogatják ruházatunkat, bőrünket.

A Tisza-tó kialakításából, és fenntartható "életéből" adódóan szükséges volt a medencék  megfelelő vízforgalmának biztosítása. S mivel ez egy mesterséges létesítmény, így természetes belső áramlási rendszerei nem alakulhattak ki; ezt műszaki beavatkozásokkal kellett megteremteni .

A folyó és a medencék, azaz a tó közötti vízforgalmat, vízcserét és a vízi közlekedést az öblítő csatornák  és a természetes vízfolyások , fokok biztosítják. Az öblítő csatornák, melyből 12 db található a Tisza-tavon, az övzátonyok átvágásával készültek az 1970-es évek végétől kezdődően.

Az öblítő csatornák hossza 1-4 km közötti, szélességük 10-60 méter között változik, kivétel az I. számú öblítő csatorna Abádszalók-Kisköre között, melynek szélessége a torkolatnál 150 méter.
A Tisza felőli kitorkolásnál szabályozó műtárgyak, köznapi néven zsilipek (9 db) épültek az 1980-as évek elejétől kezdődően, melyek nyitott, vagy zárt üzemmódban lehetnek. Feladatuk, az öblítő csatornák által szállított víz áramlási viszonyainak szabályozásával biztosítani a megfelelő vízcserét, ugyanakkor az árhullámokkal érkező nagy mennyiségű hordalék, uszadék bejutási lehetőségét csökkenteni, mérsékelni ezáltal a medencék feliszapolódását, valamint a főmederben levonuló esetleges szennyeződéseket kirekeszteni a tározó belső víztereiből.

Erre volt példa 24 évvel ezelőtt, amikor 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A Tisza-tó élővilágát azonban  sikerült megmenteni az öblítőcsatornák zsilipeinek lezárásával, így akadályozva meg a szennyezett víz bejutását a tározótérbe.

Az öblítőcsatornák fontos feladatot látnak el  a vízszint emeléskor vagy csökkentéskor, például téli üzemrendre történő átállásnál. A vizek folyóba vezetésével elősegítik a medencék leürülését, megszüntetve ezzel a sekély, úgynevezett pangóvizes helyeket. A leürítés folyamatában mint belső lecsapoló csatornák funkcionálnak, biztosítják a vízcserét.

Aki Magyarország második legnagyobb tavánál jár, annak mindenképpen érdemes  felkeresni egy Tisza-tavi kirándulás, üdülés alkalmával a tó rejtett csatornáit, lagúnáit, mert a páratlan látvány, mely ott fogad minket, Európában is egyedülálló.

Aki nem szakértő a növények és madarak világában, javaslom vezetővel induljon útnak a vadregényes Tisza-tavon!  A tavaszi természet ébredésétől kezdve a virágoktól pompázó és madaraktól hangos nyári csónaktúrákon át az őszi madárvonulást is érdemes megcsodálni. Korán kelés, morotva, gémfélék és kormoránok, Tisza-tavi őserdő, sulyom, patakok és erek. Kócsagok, gémek, bakcsók, kárókatonák és még megannyi madárfaj él és fészkel a tónál. Csak a szerencsén múlik, hogy melyikkel találkozunk. Izgalmas, látnivalókban bővelkedő utazásban lesz része annak, aki útra kel!

Aki nyáron indul a nyílt vízre, a hajnali órákat válassza, hogy elkerülje a déli hőséget. Önállóan szeretnéd felfedezni ezt a világot? A csatornákon a sűrű nádas és a folyamatosan változó növényzet miatt érdemes előre informálódni a részletes útvonalról, s beszerezni térképet.

Gyere a Tisza-tóra,

Fedezd fel a lagúnák, rejtekutak titkos világát!

Megtisztelsz, ha tetszett és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek. Sok munkám van benne... Megköszönöm, ha jelzed felém azzal a kis tetszik gombbal.

További szépségekért, érdekességekért pedig csatlakozz a facebook oldalamhoz!

Fotó:Matulokbácsi, Mravik Emma Melinda, CsTT, Tavitúra, KÖTIVIZIG, Kasza Sándor, Matulokbácsi,Tavitúra, Kasza Sándor, Matulokbácsi

Az írás szerzői jogvédelem hatálya alá esik.