Mi jut eszedbe a szürkéről a Tisza-tóval kapcsolatban? Nekem a Tisza-tó legnagyobb, legfenségesebb, és legtürelmesebb madara. Szürke, mint például a ködös reggel, a téli napok, a tömegével tóban rekedt egykori fák tuskói. Melyik ez a szürke madár? A szürke gém.
A szürke gém (Ardea cinerea) a gödényalakúak Pelecaniformes) rendjébe tartozó nagyméretű gázlómadár. Népies nevei: kék gém, daru gém, fosógém (igen jól olvastad, remélem nem tilt le a gugli miatta!), vasgém.
A szürke gémre, mint a gémfélékre általában jellemző a röpte közben feltartott feje, S alakban behajtott nyaka és hátranyújtott lába. Ez a tartás megkülönbözteti őket a gólyáktól, a darvaktól és a kanalasgémektől, melyek előre kinyújtott nyakkal repülnek. Repülése lassú, nehézkes. Jellegzetes hangja az érdes, recsegő „kraank” kiáltás. Tisza-tavi fészkelőhelyén olykor csőrét csattogtatva ad hangot.
TITKOS INFO: hol találhatóak a Tisza-tó legnagyobb géntelepei? A Tiszavalki-medencében, a Madárrezervátum védett területein.
A Tisza-tavi Madárrezervátumról olvass itt!
A gémfélék hazai képviselői közül a szürke gém a legtermetesebb. Amikor felállva kihúzza magát, akár egy méteres is lehet testhossza. Amikor pedig szárnyát széttárja, az a másfél métert is meghaladhatja.
Tollazatának alapszíne kékes-szürke. Az öreg példányok feje, homloka fehér, oldalt fekete sávval, amely a tarkóra rányúló sötét hosszú dísztollakban végződik. A nyaka világosszürke, ezt függőlegesen sötét tollak szegélyezik. A csőre sárgás.
Repüléskor a szárny külső részén az evezőtollak végei sötétek, a belső szárnytollak szürkék. Különlegessége, hogy szárnyízületeknél mindkét oldalon egy-egy fehér folt tűnik fel. Leszálláskor, szemből nézve a madár egy ereszkedő repülőgépre emlékeztet, a testalakjával és a fehér szárnyfoltjaival, mintha a „leszállófényeit“ jelzésként használó, földet érő kisgép lenne.
Érdekesség,
hogy a poroszlói Ökocentrumot is egy leszálló szürke gémről mintázták, ahogyan kiterjesztett szárnyaival földet fog.
A Poroszlói Ökocentrumról további tudnivalókat itt osztunk meg veled!
Udvarláskor a manőverezés mestere
Tavasszal és esetenként ősszel is jóval magasabbra emelkedik, mint a gémtanya. Ilyenkor pár után kutat, s ha sikerrel járt, rögtön vagánykodik: a párzás előtt bemutatót tart kiszemeltjének ; manővereket, illetve zuhanórepülést mutat be. A szürke gémek fákon is gubbasztanak, ám idejük jelentős részét a földön töltik, mozdulatlanul ácsorogva hosszú ideig, gyakran egy lábon egyensúlyozva.
Otthon, édes otthon...
A szürke gém társas madár, telepeken fészkel, melyek általában ártéri erdőkben, fák koronájában jönnek létre. Gyakran más gázlómadarakkal közösen alkot telepeket. A telepeken minden hímnek megvan a maga revírje, területe a jövendő fészek körül, amit hevesen védelmez a többi hímmel szemben. Amíg párra nem akad, a hím hangos kiáltásokat hallat, tojó közeledtére pedig nyomban pózolni kezd: nyakát kinyújtja, csőrét az égnek emeli. Ha a tojó közeledik, a hím lehajtja fejét, és csattogtatja a csőrét.
A párzásra február és június között szokott sor kerülni. mikor az egyik madár megérkezik a fészekhez, akkor közöttük üdvözlési ceremónia játszódik le: mindketten felemelik, majd leeresztik szárnyaikat, illetve felborzolják tollazatukat.
A pár fészke alapvetően gallyakból, nádszálakból készül. A fészeképítés anyagát a hímek gyűjtik, míg a tojók az építési munkálatokat végzik. A gémek ugyanazt a fészket használják évről évre, míg az meg nem semmisül. Fészkét kezdetben apró gallyakból rakja, melyet egyre több anyaggal pótol ki minden évben. Belsejébe apró vessződarabokat, gyomokat, fűfélék gyökérlabdáját, nádat helyez.
A gémfélék közös jellemzője, hogy tavasszal nászruhát öltenek, amely a szürke gém esetében a fejtetőn, illetve a nyakon található hosszú fekete dísztollakat jelenti. Korábban nagyvilági hölgyek elegáns kalapdísze készült ezekből a tollakból. Ma már a szürke gém védett, tilos rá vadászni.
Életmódja
Tipikus vízközeli madár, a hosszú gázlólábával akár „gatyáig“ is begázol a vízbe. Nyugodt természetű, a zsákmányára lesből vadászik. El se hinnéd, hogy képes hosszú percekig mozdulatlanul meredni a vízre, aztán a pillanat tört része alatt lecsap és a táplálékot a csőrével megragadja. Éles szemével azonnal felfedezi az elérhető prédát. Főként halakkal táplálkozik, ezek közül leggyakoribb az ezüstkárász, a dévérkeszeg, compó, törpeharcsa. Természetesen más halakat is zsákmányol, olykor egészen tekintélyes nagyságú példányokat. Ezeken kívül kétéltűek, kisebb kígyók is táplálékát jelenthetik. Hosszú, hegyes szigonyszerű csőre kifejezetten alkalmas a vízből történő zsákmányolásra.
Gyere a Tisza-tóra,
tanulj udvarolni a szürke gémtől!
Megtisztelsz, ha tetszett és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek. Sok munkám van benne... Nekem is fontos, hogy tudjam, tetszett-e neked. Megköszönöm, ha jelzed felém azzal a kis tetszik gombbal.
További szépségekért, érdekességekért pedig csatlakozz a facebook oldalamhoz!
Fotó:Gábor Miklós, Gábor Miklós, uniqó, HNP, Gábor Miklós, Gábor Miklós, Gábor Miklós