MATEKZSENIK, TÜDŐVEL HALLGATÓZÓK, AKROBATIKUS HALÁLTÁNCOSOK ÉS A TÖBBIEK...

 Szokásunkhoz híven most is igazi "titkokat" árulunk el neked csodás Tisza-tavunk életéből. Olyan állati érdekességeket, melyek sokszor sci-fibe illő tudásról adnak bizonyságot apró, kicsi állatok részéről. Miért számol fejben jobban az embernél az egyik, hogyan hallgatózik tüdejével a másik, s egyáltalán -hogy kerül illegális határátlépő a Tisza-tóra?...

Most leleplezzük ezeket a csodákat! Tarts velünk.

1. A született matekzseni:

A molnárpoloska úgy akad az áldozatára, hogy a tó vizébe pottyant rovarok által okozott fodrozódásokat érzékeli. Abból, hogy a fodrozódást először érzékelő lábához képest mennyivel később érzékeli azt a szomszédos vagy a teste túloldalán lévő lábán, villámsebesen kiszámítja, milyen irányból jött a vízfodor. Ezután felkészül a vadászatra: a molnárpoloska hat lába közül négyet sűrű szőrpamacs borít, és az ide beszorult levegő tartja fenn a vízen. Hosszú középső lábával evezve halad előre, hátsó lábával pedig kormányoz. Rövidebb elülső lábával ragadja meg a vergődő zsákmányt, majd jól kifejlett szúró szájszervével ledöfi, és kiszívja az áldozat testnedvét.

2. Aki a tüdejével hallgatózik:

A vöröshasú unka úgy veszi a hangot, mint más a levegőt. A legtöbb béka- és varangy faj testében egy olyan "középfül" van, amely a felfogott hangot a belső fülbe továbbítja, az pedig már az aggyal van összeköttetésben. A vöröshasú unka  esetében a hanghullámok az állati szájon haladnak keresztül, és közvetlenül a bőre alatt elhelyezkedő tüdőben rezonálnak. Ezután a hanghullámok  lágy szöveteken keresztül jutnak a varangy belső fülébe. Ez a szokatlan életforma  lehetővé teszi, hogy a víz alatt és a szárazföldön egyaránt halljanak hangokat.

3. Aki a tökéletes szemére hagyatkozik:

A szitakötők szeme több mint 20 000 apró lencséből áll, amelyek üveggolyóhoz hasonlatosan gömbmozaikba rendeződnek. A fény mindegyik lencsén keresztül egy-egy fényérzékeny sejtbe jut, és ezek a sejtek azután a látóidegszálakon keresztül üzeneteket küldenek az agyba. A szitakötő agya pontokból álló mintaként fogadja az üzeneteket, és ezt alakítja képpé, akár mint  egy digitális fényképezőgép. A szitakötő feje szinte csak két összetett szemből áll, de ezek segítségével olyan apró és gyors rovarokat is észrevesz a szürkületi fényben, mint a szúnyogot.

4. A rejtőzködést segítő csíkos pizsama:

A ragadozók előli rejtőzködés érdekében a vaddisznó sárgásbarnás csíkokkal születik. Az általános vélekedés szerint a mintázat segíti az állatot, hogy beleolvadjon a szűrt fényű erdei tisztások által kínált háttérbe.  A fiatal vadmalacok az anyakocával és még néhány nősténnyel élnek együtt. A felnőtt hím vaddisznók az ártereken szétszélednek, egyedül gyűjtenek maguknak élelmet,  és csak párzási időszakban csatlakoznak a csoporthoz.

 5. Aki lélegzetelállító táncot mutat be a Tisza- tavon:

 A búbos vöcsök párzási tánca a legkifinomultabb páros tánc az állatvilágban.  Hogyan is  zajlik mindez? Először a leendő partnerek egymással szemben állnak és gyorsan jobbról balra mozgatják a fejüket, A már egymásra talált párok az ismerkedési ceremóniát is előadják, amikor  is az egyik madár kiterjeszti  a szárnyát, miközben a másik lefelé mutató csőrrel a vízbe veti magát, majd felbukkan. A visszavonuló rituáléban az egyik táncos párjától távolodva fúrja át magát a víztömegen. A násztánc utolsó, legintimebb mozzanata: a hínártánc. Ekkor két vöcsök szorosan tapossa a vízet, majd nyakukat és mellkasukat szorosan egymáshoz nyomva kiemelkedik- akár egy pingvin- és csőrükben tartott hínárcsomót jobbról balra himbálják. A tánc összeköti és megerősíti a vöcskök monogám kapcsolatát.

6. Akrobatikus haláltáncosok:

 Júniusban sűrű, csillámló kérészfelhő járja táncát  a Tisza folyó felszíne fölött. A kérész élete nagy részét vízilárva formájában tölti. Amikor a kifejlett nőstény felszáll a vízről, hogy csatlakozzon a nyüzsgő rajhoz,mindjárt elkapja egy hím. Gyorsan párosodnak, majd a nőstény visszatér a vízre és lerakja petéit. Majd elpusztul.

7. Az illegális határátlépő:

 A naphal eredi hazája Észak- Amerika. Európába díszhalként 1887-ben szállították először, majd Magyarországon 1905- ben jelent meg az iharosi tógazdaságban, ahonnan kiszökött és eljutott a Drávába. Onnan már szabadlábon garázdálkodhatott. Később megjelent a Balatonban, majd a egyre több édesvizet hódított meg. Mára minden vizes élőhelyen megtalálható. Tág tűrőképessége révén bárhol megél.

8. Akinek nem elég a Tisza- tó összes hala:

 A nagy kárókatona, népies nevén a kormorán, a Tisza-tavi horgászok nagy ellenfele. A tudományos név eredete a török kara katna- ból származik, ami annyit jelent fekete madár. Egy kárókatona naponta mintegy fél kilogramm halat eszik, évenkénti táplálékigényük eléri a 2500 tonnát. Ez több mint a hazai természetes vizek teljes évi halászzsákmánya, amely 2011-ben 2231 tonna volt.

9. A becsapott nevelőszülő:

Ha tudná a nádi rigó, milyen tojást rejtettek a fészkében, biztosan nem etetné olyan szorgalmasan a kis kakukkfiókát.A kakukk igazi dörzsölt eszű madár. Tojásait soha nem költi ki, ennek oka: a nagyon gyors anyagcsere.A költés parazita kakukk több szempontból cselezi ki a gazdamadarat. Először is tojása nagyon hasonlít a nádi rigóéhoz, illetve a kakukktojás rendszerint hamarabb kell ki, mint a mostohaszülőé. A kakukkfióka ösztönösen nyomja ki a többi tojásokat, és/vagy a mostohatestvéreit.  A kikelt kakukkot a nevelőszülő szorgalmasan eteti. Jogosan tehetjük fel a kérdést: Miért nem ismeri fel a nádi rigó, hogy a kakukk becsapta őt? A kis kakukkfióka merőben más, mint a nevelőszülő, még a kéregető hangja sem hasonlít a nádi rigóéhoz. Viszont hangját olyan speciálisra fejlesztette, hogy a mostohaszülőt arra készteti, hogy még szorgalmasabban etesse. Nem mindenkit tud becsapni a kakukk. Például a tövisszúró gébics tojásfelismerő képessége az evolúció során sokat fejlődött, őt már nem lehet olyan könnyen átvágni.

Te felismered a képen, hogy melyik a kakukktojás(ok)? (Megfejtés: két tojás alulról )

10. Terhességi teszt a vízpartról:

A 20. század elején elég népszerű volt a népi gyógyászatban a békák használata. Laboratóriumi körülmények között könnyen kimutatható volt a nők korai terhessége. Ha a nőstény béka bőre alá fecskendezték a terhes nő vizeletét, akkor tüsző repedés, ovuláció következett be. Ha pedig a hím egyedbe juttatták be a hCG hormont, akkor hatására spermiumtermelés indult meg a kétéltű szervezetében.

Ugye, milyen érdekes a Tisza-tavi állatvilág?

Gyere a Tisza- tóra!

Ismerkedj meg velük élőhelyükön!

Fotók: Révai Róbert, Állatvilágunk,  Kasza Sándor, Vadász Sándor, Nagy Edina, Csodálatos Tisza- tó, Gyere- a Tisza- tóra, Moskát Csaba(Origo)