A Húsvét a legnagyobb tavaszi ünnepünk, mely a hagyományok szerint az újjászületés, termékenység ünnepe. A kereszténységben Jézus feltámadását; a zsidóknál az egyiptomi rabságból való szabadulást ünneplik ekkor.
Hívunk mindenkit, az idei Húsvétot töltse a Tisza-tónál! Ehhez adjuk most át kosarunkat, melyből kedve szerint válogathat az érdeklődő program-csemegék kínálatából!
Abádszalók: "Sonka a Pácban" Húsvéti Fesztivál
Aki a húsvétot Abádszalókon tölti, az első alkalommal, de hagyomány teremtő szándékkal megrendezésre kerülő Húsvéti Fesztiválon vehet részt a Füzes Kempingben. 12 csapat sonkás-tojásos húsvéti ételeit, süteményeit, igazi specialitásait lehet majd megkóstolni a Füzes Kempingben kialakított húsvéti faluban.
A szervezők nem csak a haspárti Vendégeket várják, hiszen lesz még népművészeti kirakodóvásár, valamint az Abádszalóki Csipkeverők Háza is képviselteti magát a húsvéti faluban, így meg lehet nézni, hogyan is készül az eredeti és méltán híres abádszalóki csipke.
A gyerekek sem fognak unatkozni, hiszen INGYENES állatsimogató, óriás csúszda, pónilovaglás, és kézműves foglalkozásokkal készülnek: tojásfestés vasárnap, csokitojás keresés hétfőn várja az érdeklődő kicsiket és nagyokat!
Belépőjegy 6 év felett: 300 Ft
Kóstolójegy: 200 Ft
Tombola: 200 Ft
Mindkét napon kirakodóvásár, népi játékok vetélkedője, ügyességi játékok, igazi húsvéti locsoló-bemutató várja a szórakozni vágyó Vendégeket!
Ehhez kapcsolódóan a Lilaakác Kisvendéglőben Húsvéti bárányból készült ételeket kóstolhatnak a Vendégek.
Kiskörei programok
Kiskörén három napon át Húsvéti Kézműves Ház várja a Vendégeket csütörtöktől szombatig, Virágvasárnap pedig a Római Katolikus Templomban lesz Húsvéti koncert.
Poroszlói programok
Húsvét alkalmából a poroszlói vendéglők ünnepi étel-kínálatát is megkóstolhatják a látogatók.
Tiszafüredi programok
Húsvéti népszokások
Vasárnap (Virágvasárnap)
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.
A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.
Hétfő (Húsvéthétfő)
Ezen a napon sok népszokás él, a locsolkodás, a hímes tojás készítés és ajándékozás.
A locsolkodás eredete: a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Hímes tojások: régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
