A Tisza-tavon van egy titkos, hallomásból sokak által ismert, de csak kevesek által felkeresett hely, ahová nagy betűkkel írták ki: TILOS AZ Á.

Egy hely, amit szárazon meg sem lehet közelíteni. Egy hely, ahol családok ezrei élnek boldogan, békességben egymás mellett. Egy hely, melyet az UNESCO felvett a Világörökségek közé. Egy hely, melyet ember alkotott, természet alakított az elmúlt negyven év alatt. S melyre egy nagyon komoly hangzású egyezmény, a Ramsari vonatkozik.

De, hogy ne jussunk Micimackó sorsára, aki órákig törte a fejét, mit is jelent a Malacka kunyhója elé kitett tábla felirata, elárulom, hogy van egy hely a Tisza-tavon, ahol az embereknek tilos az átjárás, sőt az év bizonyos szakaszaiban még a belépés is.

Ha Te már jártál a Tisza-tavon (és nem csak strandolni), biztos hallottál róla, tervezted felkeresését, vagy be is eveztél e területre. Mert ez a csodákat rejtő hely: a Tisza-tavi Madárrezervátum!

Az Európában is unikumnak számító terület a Tisza-tó északi részén, a Tiszavalki-medencében található, melyet a Poroszlói-medencétől a 33-as főútvonal választ el; szigorúan védett természeti érték. A  Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, 2500 hektárnyi természetvédelmi területet felvették a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába: egyedülálló fauna alakult ki, amely változatos és nagyszámú élővilágával nem csak az amatőr természetbúvárokat , de a hivatásos madárkutatókat is ámulatba ejti.

Ilyen út vezet a Madárrezervátumba:

E terület képe a tározó 1968-73 közötti  kialakításától napjainkig hatalmas változásokon ment keresztül, melynek eredménye képen náddal-gyékénnyel benőtt mocsarasok, sekélyebb, nyílt vizes, hínáros területek,  hatalmas nyílt víztükrök váltakoznak. A hajdani vadregényes ártéri vízi-világ hangulatának őrzői a tündérrózsával,  vízitökkel és a tündérfátyol fehér és sárga virágaival díszített holtágak, morotvák.

Aki saját szemével szeretné látni e csodát, a Holt-Tiszáról vagy a Tiszáról csónakkal egy csatornán keresztül juthat a természetvédelmi övezetbe,melynek területén különböző védettségi szintek léteznek: vannak részek, ahol egész éves belépési tilalom van érvényben, vannak, ahol időszakosan korlátozzák a belépést, máshol a belsőégésű motorok használata tiltott. Szerencsére már menet közben sem fogunk unatkozni, hiszen végig a természet csodái szegélyezik az utat; a csatornát élő függönyként szegélyező fák, a vég nélküli nádasok, vízi és part menti növények egyedülálló látványa.

A csatornáról egy kifli alakú morotvára érünk, itt már találkozhatunk madarakkal, elsősorban sirályok, szerkők, bakcsók láthatóak, de az igazi látvány akkor fogad minket, mikor a gyékényen átvezető újabb kis csatornán a madárrezervátumba jutunk.

Megérkezve a természetvédelmi övezetbe olyan fajdiverzitás tárul a szemünk elé, amilyennel a hozzáértők is ritkán találkozhatnak. Megtalálhatók a kis- és nagy kócsagok, vöcskök, vadludak, récék, sirályok, kanalas gémek, jégmadarak, kormoránok, de a szerencsések olyan ritka ragadozók röptének is tanúi lehetnek, mint a kerecsensólyom, vagy a Tüskevárból is ismert barna kánya.

A nemzeti park kivételes büszkesége az itt megtalálható kivételes gémfalu: a víz közepén egy a természet által kialakított természetes „várban” több gémfaj tagjai tucatjával élnek tökéletes harmóniában egymással. A madarak azonban nem korlátozódnak a vízre: nem egy faj költ a környező fákon, mint például a bakcsók vagy a kárókatonák. Az igazán türelmes megfigyelők pedig a megemlítetteken kívül számtalan egyéb madárfajjal, vagy akár vidrával is találkozhatnak.

A sekély vízborítású gyékényesekben cigányréce is költ. A fűz-nyár ligeterdők féltett fészkelő madarai a fekete gólya, a barna kánya, a kerecsensólyom és viszonylag gyakran felbukkan a vadászó kabasólyom. A Tisza-tó tájképet is meghatározó elemei a Tiszavalki-, és Poroszlói-medencék kiszáradt facsoportjai, magányosan álló kiszáradt fái. Rendszeresen időznek rajtuk szárítkozó kárókatonák, rétisasok és halászsasok is.

Tavaszi-őszi madárvonuláskor több százezerre tehető a Tisza-tavon hosszabb-rövidebb időt töltő madarak száma. Ekkor figyelhetjük meg a ludakat, récéket és sirályokat,majd az ezeket követő a réti sasokat. Rendszeres átvonulók a területen a darvak; minden évben megjelenik a halászsas és a bütykös hattyú. Enyhe télen, ha nem fagynak be a vizek, a vonuló madarak egy része tavaszig is itt marad.

A terület faunisztikai szenzációja a hód megjelenése volt. Az erdők mentén, csónakunkból hód-nyomokra bukkanunk -egy-egy megrágott, kidöntött fatörzsre. A fokozottan védett vidra rejtett életmódot él, nehéz észrevenni a kirándulás során, de nyomai elárulják jelenlétét. A Tisza magasabb fekvésű partjait borító erdőkben pedig  őzek, vaddisznók is élnek, de viszonylag gyakori a vadmacska is.

 TIPPÜNK!

TISZAVIRÁGZÁS

• Természetesen a védett területeken a korlátozás feloldását követően is tiszteletben kell tartani a különleges élőhelyet, és az élővilág zavarását mindenkinek minimalizálnia kell. 

• Ha túravezetővel indulsz felfedezésre, egy 15-20 kilométeres csónaktúrán a Tisza-tó lenyűgöző, kalandos vízi ösvényein, az emberektől távol, egy rejtelmes vízi-világban gazdag ismeretanyagot kapsz a Madárrezervátumban előforduló növényekről, vízi virágokról, madárfajokról; és állatvilágáról: vízi emlősökről, a hód és vidra élőhelyéről.

Gyere a Tisza-tóra,

Csatlakozz a felejthetetlen élményekkel gazdagodott felfedezők egyre népesebb táborához!

.