A Tisza-tó-melynek története fél évszázaddal ezelőtt kezdődött- Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó, s egyben a második legnagyobb tó.

Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására, illetve vízgazdálkodási szempontokat figyelembe véve, jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne.

Négy (öt) nagy medencéje három megye területén helyezkedik el: Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és északi csücske Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. Mozaikos szerkezete azonban nem csak a medencéknek, hanem a tározón átfolyó élő Tiszának, valamint a kettőt egymással összekötő titkos lagúnáknak (ezeknek hivatalosan öblítőcsatorna a neve) köszönhetően alakult ki. 

Eredeti elképzelés szerint több célja is volt a kiskörei vízlépcső megépítésének:

• A Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásának biztosítása. A mezőgazdaság vízigényének kielégítése mellett gravitációs átvezetéssel nagy szerepet játszik a Körös-völgy vízhiányának enyhítésében és ökológiai vízpótlásában.
• Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.
• Harmadsorban turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása.

Itt megnézheted korabeli dokumentumfilmen, hogy épült a Tisza-tó:

A  duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt.

Lássuk a számokat, hisz azok mindig magukért beszélnek!

A tározót télen leürítik, így a nyári vízfelület nagyságának harmadára is lecsökkenhet. 

A Tisza-tó belsejében - kb. 23 km2 nagyságban - szigetek alakultak ki, ahol a sekély vízmélységből kifolyólag sajátos vízi világ alakult ki.

Élővilágára a mozaikosság jellemző, mivel több fajta élettér is megtalálható a tavon egymás szomszédságában: található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kis vízfolyás.

A kialakult gazdag növény- és állatvilág következtében kormányhatározat megalkotására volt szükség, amelyben úgy rendelkeztek, hogy a Tisza-tó szintjét a 89.25 mAf értéken kell megtartani. A vízterület hasznosítását pedig nagy vonalakban így határozták meg: 

• a tározó felső területét a természetvédelem,
• a tározó középső területét az ökoturimus,
• az alsó, abádszalóki vízteret a vízisportok, szórakozás és üdülés kell, hogy jellemeze.

Abádszalók és Kisköre közötti 14 km2 nyílt vízfelület alkalmas helyet biztosít a vízi sportokat, a horgászatot, a fürdőzési és szórakozási élményt kedvelőknek. S Európa egyetlen édes-vízi tava, ahol engedélyezett motoros vízi sporteszközök használata.

TIPP: Ennyi csodának a felfedezéséhez több napra is szükséged van. Legyen az élményekhez, megismerésekhez kényelmes, jó hangulatú, szép szállásod, otthonod a Tisza-tavon. Válaszd a Tisza-tó legjobb panzióját, ahol tökéletes gondoskodásban részesülsz.

GYERE A TISZA-TÓRA,

ismerd meg, fedezd fel Magyarország második legnagyobb tavát!

Megtisztelsz, ha tetszett és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek. Sok munkám van benne...        Nekem is fontos, hogy tudjam, tetszett-e neked. Megköszönöm, ha jelzed felém azzal a kis tetszik gombbal.

További szépségekért, érdekességekért pedig csatlakozz a facebook oldalamhoz!

Fotó:CSTT, Geleta Mihály, Pap Ildikó, Balán Attila, Riviéra Vizisport