A természet újra kibontotta a fák lombjait, zölddé varázsolta a Tisza-tavi táj arculatát. Már kora márciusban fészket raktak a korán költő vízimadarak, akik még most is szorgosan etetik az utódaikat. Közben régi párok találnak egymásra, hogy első közös, új fészküket megépítsék a Tisza-tó környékén... Vannak, akik még most találtak párra, és vannak olyan fészkelő párok, akik több éve hűséges társak...
Ilyen monogám madár, a bütykös hattyú ( Cygnus olor), akihez számtalan mítosz, irodalmi mű fűzhető. Az egyik híresebb ókori mítoszban, Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta világra szép Helenét.
A csillagászokat is megihlette e nemes madár: róla nevezték el az egyik legismertebb csillagképet. Habár a hattyút sok műfajban ábrázolták, említették, mégis legtöbben a szerelemhez kötik. Nemhiába, hiszen a két hattyúnyakból formázott szív a szerelem, a tisztáság és az újjászületés szimbóluma.
Nevét a homlokán elhelyezkedő bütyökről kapta, ami a hímek esetében sokkal fejlettebb. Korábban a bütykös hattyút természetes élőhelyén- elsősorban mocsarakban- vadászták, amivel visszaszorult a Közép- európai állománya. Majd dekoratív mivolta miatt később parkokba telepítették be. Mondhatni, hogy e faj az egyik legnagyobb röpképes madárfajunk a kb. 10-13 kilogrammjával és a 2,3 méter szárnyfesztávolságával. Szépségét- a méretén kívül - a hófehér tollazata adja, ami fióka korban még szürkés színezetű.
A nászidőszak már télen elkezdődik: násztáncot követően mindketten felegyenesednek, és látványosan leeresztik csőrüket. Február környékén, amikor a hó kezd elolvadni, a tojó és a hím elűzi a többi hattyút, hogy a költésbe kezdjenek. Territoriális viselkedése miatt már- már agresszívé válhat. Súlyos esetekben ellenfelét a víz alá nyomhatja és tollait kitépheti.
A fészeképítésben csak a tojó veszt részt, amit már márciusban elkezdi rakni: főként sekély tavakon, nádasokban lelhető fel. A kotlás csak a tojó feladata, míg társa, a gúnár, védelmezi a területüket. Amikor kész a fészek, a tojó 6-8 tojást tojik és több mint egy hónapig kotlik rajta.
Vigyázat hattyúfészek közelébe tilos menni! Aki a szabályokat nem tartja be, pórul járhat: a bütykös hattyú az embert is megtámadhatja.
A kikelt pelyhes fiókák még szürke színezetűek, későbbi vedlés után lesznek hófehérek. Fióka korban a papa és a mama együtt vezetgetik a családot, ha elfáradnak, a hátukra veszik őket. Ivarérettségüket 2 évesen érik el.
Egyes feljegyzések alapján egy bütykös hattyú akár 50 évig is képes elélni, ha azt fogságban tartják. Természetes körülmények között a természetben nagyjából 7 évig is elélhet.
A hattyú tápláléka sokféle: vízinövények, rovarok, kétéltűek , halak, kagylók lehetnek. Nyár végén egyszerre vedli le az összes evezőtollát, ilyenkor átmenetileg (akár 8 hétig is) röpképtelenné válik. Ezt a kiváló időszakot használják ki az ornitológusok, akik színes lábgyűrűkkel és nyakgyűrűkkel jelölik meg a hattyúkat.
Magyarország bütykös hattyú állománya az elmúlt pár évben jelentős növekedésbe kezdett. Elsősorban a
- faj törvényes védelme szerte Európában
- alkalmas élettér
- könnyen tudnak városiasodni
- enyhe telek
- hosszabb életkor
- természetes ellenségek lecsökkent száma
Aki több évtizede ismeri a Tisza- tavat, az tudja, hogy 15-20 évvel ezelőtt csak elvétve lehetett találkozni egy- egy hattyúval. Manapság az év bármely időszakában lehet őket látni. Tisza- tavi állománya stabil.
A védelem alatt álló bütykös hattyú vonuló, habár enyhe teleken rendszerint áttelelnek itt, a Tisza-tavon is.
