2020. feb 02.

HÍRHEDT FEBRUÁRI IDŐJÓSOK:MEDVE, GYERTYA, MEG AZ ÍZIK

írta: Lázár Tünde
HÍRHEDT FEBRUÁRI IDŐJÓSOK:MEDVE, GYERTYA, MEG AZ ÍZIK

A Tisza-tó térségében is fellelhetők a természetben szerzett tapasztalatok alapján a különböző napokhoz kötődő időjárási megfigyelések. Ezek a  bölcsességek nagyon fontosak voltak akár még nagyszüleinknek is évszázadokon át, hiszen nemcsak a mindennapi életben tett intézkedéseket, hanem az egész év járásának, a mezőgazdasági munkáknak a menetét is jobb híján ezekhez igazították.

medve.jpg

De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év második hónapjához?
Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a februári népszokásokról. Régi magyar neve szerint február a böjtelő hava, ami a keresztény hagyományokra utal: általában februárban kezdődik a húsvétot megelőző hosszú böjt. Korábban a tisztulás, megtisztulás hónapjának tartották.

 

A népi megfigyelések nagy tudással bírnak sok dolgot illetően.Ezek között van az is, ahogyan megfigyelték, értékelték az időjárást nemzedékeken keresztül. Átadták egymásnak ezt a tudást, hasznosították, ez határozta meg életük mindennapjaiit meteorológiai előrejelzés hiányába .

 



Olvass tovább: https://palgatura.webnode.hu/jeles-napok-az-idojoslasban/

Február 2. Gyertyaszentelő boldogasszony napja

Mint azt a nevével is mutatja, a templomokban ilyenkor szenteltették a gyertyát, amit aztán igen sokféleképpen használtak. Például az újszülött mellett égették a keresztelésig, nehogy a gonosz szellem kicserélje.

Az a mondás járta ezen a napon:"Ha fénylik gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő". Mit is jelentet ez? Ha napos az idő, akkor még hosszú és kemény tél várható.

Ezen a napon szokás figyelni a medvét – már ahol van! A Tisza-tó környékén jelenleg a medvepopuláció igen kicsi (0).

Szóval aki olyan helyen jár, amerre medvék kódoroghatnak, legyen résen, mert ha az állat a  barlangjából kijőve meglátja az árnyékát, visszamegy, és soká tart még a hideg… Kissé torzítja az előrejelzés biztonságát, hogy többnyire csupán mesterséges körülmények között élő, állatkerti mackókat látogat meg ilyenkor a média.

Szintén ehhez a naphoz kötődik egy másik, kevéssé ismert, ám könnyebben megfigyelhető hagyomány: ha énekel a pacsirta, később még hosszan fog hallgatni. A pacsirtákra egyébként – hasonló összefüggésben – kicsit később, 19-én, Zsuzsanna napján is érdemes figyelni!

img_0658.JPG

Február 3. Balázs napja – Balázsolás

A balázsolás vagy balázsjárás néven ismert szokás alkalmával az iskolás gyermekek házról házra jártak, adományokat gyűjtöttek, iskolába hívogattak, hiszen régen még nem volt kötelező az általános iskola elvégzése.

 

Február 5. Ágota napja

 
A néphit szerint gonoszűző hagyománya van e napnak. Ilyenkor körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. 


Február 6. Dorottya napja

„Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja” Vagyis ha 6-án fagy, 16-án, Julianna-napkor megenyhül az idő.

 

Február 10. Skolasztika napja

Ez a nap Kolos napja, azaz a termőnap. Ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat s ezzel a gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.

szalokine_filkus_joli_tiszai3.jpg

Február 14.  Bálint napja

„Száraz, hideg a levegő, bő termést hoz ránk az idő!”- tartja a néphit. Ez a nap igen alkalmas a „tyúkültetésre”. De vigyázat, mindig csak páratlan számú tojást lehetett tenni a fészekaljba.

bubos_vocsok_takacs_laszlo.jpg

Régen szerelmi pratikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket. 
Példának megemlítek néhányat: 
- Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba. 
- Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes. 
- Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szenteltvízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés vagy rontás.
Termésjósló napnak is tartják, ugyanis, ha ezen a napon hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.

Február 16. Julianna napja

 
Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphit szerint ettől a naptól az idő melegebbre fordulását várják, de ha mégis havazik, akkor "bolondoznak a Julisok", azaz megrázzák a dunyhájukat.
,
 

Február 19. Zsuzsanna napja 

 A néphit szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz.

Február 22. Üszögös Szent Péter napja

 
Ezen a napon nem dolgozik senki, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz.
Időjósló nap is, mert azt tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is.

Február 24. Mátyás napja

Mátyás, Gergely két rossz ember”, figyelmeztették egymást a gazdák, arra utalva, hogy csak óvatosan a tavaszi munkákkal, mert ezeken a napokon még nagy hidegre lehet számítani. Mátyás, ha e napon jeget talál, töri, de ha nem talál, akkor csinál. A nagy hideg jó termést ígér, a szeles idő viszont kevés tojást.

.

Kb. mintha pénzt dobnánk fel!

Vajon napjainkban, a már saját bőrünkön is egyre jobban érezhető éghajlat változás korában is megállják a helyüket a népi megfigyelések? Csala Dénes, kutatást végzett a népi időjóslások beválásával kapcsolatban.

A kutatás során 50 magyar nyelvterületről származó mondást fordítottak le az adatok nyelvére és vizsgálták meg azok érvényességét. A jóslatokkal szembe állított mérési adatsort.

Az adatokból az mindenképpen kiolvasható, hogy a népi időjóslatok sajnos csak egy kicsit jobbak a pénzfeldobásnál: az átlagos találati arány 56%. Természetesen a hagyományos tavasz, vagy őszkezdő napok jóslatai jönnek be a legnagyobb arányban, de a januári fagyjövendölések is 70% fölött teljesítenek.

Az ismertebb mondások beválása az átlagot meghaladó: Sándor, József, Bendek 65%-ot kap, Medárd 66%-ot, László 79%-ot, Szent Anna 75%-ot, Péter 68%-ot, Márton 62%-ot, Katalin 67%-ot tudhat magáénak.

...

Február négyévente a szökőnappal ér véget – a naptár pontatlanságát igazították ki ezzel a plusz nappal még akkor, amikor az előző év vége és az új év kezdete közé illesztették. Talán igazuk is volt a rómaiaknak, akik szerint az új év márciussal kezdődött: a hosszú téli éjszakák, a rövid, gyakran ködös, szürke és hideg napok után mindannyian várjuk a természet ébredését, az új élet kezdetét,  a TAVASZT.

 

Megtisztelsz, ha tetszett és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek. Sok munkám van benne...        Nekem is fontos, hogy tudjam, tetszett-e neked. Megköszönöm, ha jelzed felém azzal a kis tetszik gombbal.

További szépségekért, érdekességekért pedig csatlakozz a facebook oldalamhoz!

Fotó: Stock, Szűcsné Négyesi Éva, Szalókiné Filkus Joli, Takács László

Szólj hozzá

medve pacsirta gyertyaszentelő Időjós napok Mátyás nap ízík