2017. november 09. írta: Lázár Tünde

BECSÜLETHALTÓL A DOBOGÓIG

Hogyan írja le a horgász, milyen volt a november 5-én megtartott Tisza-tavi Pergető Triatlon Csuka-fordulója? Olvassátok el a győztes írását!

KASZA SÁNDOR ÍRÁSA

Azt hiszem, nyugodtan adhatom ezt a címet írásomnak,ha alapul veszem a tavalyi, igen csúfosra sikeredett versenyünket. De nem úgy a mostani!

Most is úgy indultunk neki a versenynek hogy csak a becsülethal legyen meg,aztán majd meglátjuk. Tanulva a tavalyi fölkészülésből az idén nem 7 napot edzettünk 'csak" 5-öt,és kicsit profinak érezve magunkat,nem a pályán,hanem egy közeli holtágban,ahol hasonló vízminőségre,mélységre,és halfaunára számíthattunk.És megint azt kell mondjam hogy az utolsó nap,és az Öreg Tisza ismét megviccelt bennünket,ugyanis a folyón levonuló árhullám hozta zavaros víz ide is beköszönt a Verseny napjára,jó 10 cm-el rontva az átláthatóságot ( gyorsan hozzáteszem hogy azon a részen ahol mi voltunk ) Így a mindenki által hőn erőltetett vasak,a jó öreg kanalak,körforgók,és egyéb csillogó csodák,nekünk nem működtek.Amit én nem is nagyon bántam,mivel nem igazán érzem magaménak ezt a stílust ( de nem vitatom hogy működik ) Igazán a Szombati nap hozta meg az áttörést,az akkor még tisztának mondható vízben gumival megtaláltuk a Sokfogúakat,volt jópár kapásunk ( szegény rojtos Awarunámat azóta is siratom ) és sikerült a szákba is beterelni egy méretesebb példányt. Akkor örömittasan elkönyveltük hogy megvan a nyerő cucc,és haza is mentünk. Akkor még vagy 20 csónak volt a pályán,mindenki kereste a legjobb beállítást.....
A Verseny napján erős ködben jutottunk át Dinnyéshátra,megvolt a reggeli,a sorsolás,mindenki lázasan készülődött,megbeszélték az előző nap tapasztaltakat,aztán irány a pálya.

Rövid eligazítás után kezdetét vette az indulás,azonban most a megszokott 'repülő rajt " helyett sorszám szerint, egyesével lettek indítva a versenyzők.... A 30-ast húztam (no comment) a 42 induló csapatból. Gyorsan elszállt az összes reményünk bármelyik, számunkra jónak ítélt hely megkaparintására. Aztán Fortuna ránk vetette széles mosolyát,és egy jónak mondható hely jutott - de még milyen jó-!!!

A rajtot jelző dudaszó után síri csend lett úrrá a környéken,csak a suhogó botok,vízbe csapódó csalik hangját lehetett hallani,látni nem sokat mert még mindig ködbe burkolózott a Tó ezen része.Nagyjából a 3.-4. dobásra határozott erős ütés,bevágok,megvan!! Megvan a Becsülethal!! Szóltam Apunak,-Készítsd a szákot! meglepődve nézett hátra. -Ne csináld már,tényleg? A megszólaló fék hangja zökkentette ki meglepődöttségéből,már ugrott is,szákolás,be a zsákba. Méréskor derült ki, 50 cm.Kicsit,nem is, inkább nagyon megnyugodtunk,most már semmi bajunk nem lehet,utolsók már nem leszünk.

Ezután nem sokkal még két szépség szákba került,közben fölszállt szépen a köd is,kisütött a nap,és abba maradt a kapás,innen jött az agyalás,mit, hogyan,merre. Azt elárulom hogy az sem volt mindegy milyen messze vagy a parttól,és még az is számított hogy milyen irányba dobál az ember,az meg főleg hogy mit.... Ezt még mi sem gondoltuk,de csak így jött a hal.. Megsúgom óvatosan hogy a megfogott 7 db csuka mellett kb. ugyanennyit el is vesztettünk... Saját részemről később betudtam ezt a versenydrukknak,meg annak hogy nagyon óvatosan kaptak aznap,nem egy darabot szákoltunk meg úgy hogy éppen állt a horog. Viszont az első hal után fölcsillant a remény,hátha lesz még egy,egy nagyobb. Akkor az mire lesz elég,vajon a többiek mennyit fogtak,mekkorákat.Igyekeztünk informálódni.Közben folyamatosan ment az agyalás,mi lenne ha,de jó lenne ha....Aztán jó lett! Most pontosan nem tudom fejből a méreteket,csak azt hogy 7 db lett a vége,50 cm volt a legkisebb,76 cm a legnagyobb.És sikerült, megcsináltuk!! Nagyon köszönöm az Édesapámnak Sándor Kasza -nak hogy ilyen remek párom volt!!!Köszönjük szépen a remek szervezést, lebonyolítást, a finom ebédet! És köszönjük a letolást, hogy idézem : Szégyeljétek magatokat hogy így leiskoláztátok a mezőnyt. Csak vissza ne kapjuk....