A Tisza-tó létrejötte Magyarország legnagyobb vízügyi létesítményének köszönhető, a Kiskörei Vízlépcső-, és Vízerőműnek. Nem újdonság, hogy a Tisza-tó mesterségesen létrehozott víztározó a Tisza középső szakaszán. A 127 km²  területű alföldi tavat azért hozták létre, hogy Magyarország legaszályosabb területét öntözni lehessen, az árvizekkel szemben hatásosan lehessen védekezni, valamint olcsón tudjanak elektromos áramot termelni.

A Kiskörei Vízlépcső Kisköre község határában, a Tisza torkolatától 403,2 km-re, a jobb parton létesített 1,8 km hosszú átvágásban épült 1967 és 1973 között. A létesítményt 1973. május 16-án helyezték üzembe.
A vízlépcső három egybeépített fő létesítménye: a duzzasztómű, a vízerőmű és a hajózsilip. A középen lévő duzzasztómű mellett, a jobb parton helyezkedik el vízerőmű, míg a bal parton a hajózsilip található .

A műtárgyak  megépítésével ebben az esetben is energetikai, öntözési és árvízvédelmi célokat kívántak elérni. Az már más lapra tartozik, hogy a mezőgazdaság vízigénye utóbb túlzottnak bizonyult, és a kiskörei duzzasztómű felett megépített tározó tervezett további bővítésére már nem volt szükség.

Ellenkező esetben a mai vízszintnél mintegy 2-2,5 méterrel magasabban lenne a tó szintje.

A  Tisza-tó - vagy lánykori nevén Kiskörei Víztározó- ma már a természetvédelem és az idegenforgalom kiemelt jelentőségű területe.

A mintegy másfél évtizede változatlan duzzasztási szintnek köszönhetően Európa-szerte elismert és keresett ökoturisztikai célpont. Újra erdősült árterei, szigetekkel tarkított felülete, az ősi Tisza-vidéket felidéző ártéri táj alakult itt ki. A magyar vízgazdálkodás méltán legnagyobb művének nevezett létesítmény azóta is meghatározó szerepet tölt be az egész Alföld társadalmi és gazdasági életében.

A 127 négyzetkilométer felületű mesterséges tó - nyári duzzasztási szintnél - 123 millió köbméter vizet tároz, körzete népszerű üdülőterületté, horgászparadicsommá, az aktív- és ökoturizmus fellegvárává vált, s az elmúlt évtizedekben a természet egyedülálló ökoszisztémákkal ajándékozott meg itt bennünket.

.

Azon a napon ünnep volt Kiskörén. A rengeteg ember kiöltözve állt az üzemi híd alatt, előttük az alvízi oldalon dísztribün, rajta ott ültek Heves, Szolnok, Hajdu-Bihar és Borsod megye párt- és állami vezetői. Az ünnepélyes esemény legfőbb vendége Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minsztertanácsának elnöke volt, aki éppen aznap ünnepelte 57. születésnapját, -helikopteren érkezett. A közeli focipályán szállt le, és egyes rosszindulatú pletykákkal ellentétben nem autóval, hanem gyalog tette meg a pár száz méteres utat.

Az átadás:

Az ünnepélyes átadáshoz szükséges szalag az üzemi hídon volt kifeszítve. Fock Jenő, mielőtt átvágta volna, többek között azt mondta, nagy tisztelettel és szeretettel adja át ezt a jelentős vízügyi létesítményt, és hogy most ugyan miniszterelnökként van jelen, de reméli, magánemberként meghívják majd a csongrádi vízlépcső átadására is. A csongrádi vízlépcsőből nem lett semmi.

Az építkezés korabeli fotói:

Én és a Tisza-tó

Családi szál az erőművel kapcsolatban, hogy apukám részt vett az építésében, már az alapoktól. Több szocialista brigád munkáját hangolta össze, s vezette az építkezést. Ennek elismeréseként különböző magas kitüntetéseket kapott, valamint 1977-ben elnöki dicséretben is részesült.

A kiskörei vízlépcsőt, melynek tervezete 1930-ban született az akkori aszály hatására, 1967 tavaszán kezdték el építeni.

Szereted a nagy számokat? Az építkezés matematikája:

4,2 millió köbméter földet mozgattak meg, 163 ezer köbméter betont, 250 ezer köbméter követ építettek be, az acél- és gépszerkezetek 4900 tonnát nyomnak, az erőmű beépített teljesítménye 28 MW , ezzel Magyarország legnagyobb vízerőműve.

 

Ha az önkéntes segítő KISZ-tagokat nem számoljuk, akkor is több százan építették, a készenléti lakótelepen a konyha 1500 személyre főzött. A telep házai mellett, melyek ma már szinte ki sem látszanak a hársfák közül, úgynevezett csizmamosók is voltak, mert a betonozott úton esős időben olyan magasan habzott a teherautóktól a sár, hogy átcsapott a csizma szárán.

 

A duzzasztóművön öt 24 méter széles nyílás van. Az olajhidraulikus mozgatású billenőtáblás szegmensek maximum 11 méteres vízoszlopot bírnak ki. Fő feladata a Tisza-tó vízszintjének centiméter pontosságú tartása, azaz a duzzasztás előírt szinten történő folyamatos biztosítása az üzemrendnek megfelelően. Tehát a duzzasztómű nélkül nem lehetne duzzasztani, duzzasztás nélkül pedig nem lenne Tisza-tó.
A Tisza-tó „lelke” tehát a duzzasztómű.

A vízerőmű a duzzasztómű mellett a jobb parton épült, melyben négy db 4,3 m kerékátmérőjű generátorral egybeépített, percenként 107 fordulatú, csőturbina van. A turbinák maximális víznyelése 4x140m3/sec=560 m3/sec. A turbinákkal közös tengelyen üzemelnek a 7000 kVA teljesítményű generátorok, melyek összteljesítménye 28 MW. Az évente termelt villamos energia 80-110 millió kWh között van. A turbinák 2,0-10,7 méteres vízszint-különbségnél tudnak üzemelni.

A turbinának készült "barlang":

 

A hajózsilip a duzzasztó bal oldalában a felvízen áll. Hasznos belmérete 85*12 méter, maximum 1350 tonnás hajók zsilipelhetők át rajta. A hajóforgalom azonban minimális, tavaly egy uszályt láttak. Elzárószerkezete olajhidraulikus mozgatású támkapuk, a töltés és ürítés oldalcsatornás megoldású.
A hajózsilip jobb oldali falában helyezkedik el a halzsilip, amely a halvándorlások idején üzemel.

Azóta , tavaly ősszel, átadásra került az ökológiai hallépcső, mely Európa legnagyobb ilyen jellegű objektuma, így a zsilip melletti lépcsőt le lehetett zárni.

TIPPÜNK!

Légy karnyújtásnyira ezektől a szuper látnivalóktól, szálláshelyed legyen a Tisza-tó legjobb panziója cím birtokosa, az abádszalóki Villa Borka! Élsportolók és sztárok kedvenc vidéki villája pazar szobákkal és a Tisza-tó legfinomabb kézműves reggelijével.

 

A tározó duzzasztásának második üteme 1978. augusztus 5-e, amikor megnyitották az öblítőcsatornákat, melyeket a Tisza medrét és a tározókat elválasztó övzátonyokba vágtak. Valószínű, hónapokba telt, amíg a csatornákon átjutott a 250 millió köbméter víz, de ez a Tisza-tó születésnapja.

 Kisköre egyik nevezetessége, turisztikai célpontja az üzembe helyezésének 40. évfordulóját 2014-ben ünnepelt

Kiskörei Vízerőmű, turisztikai főidényben (június 1. és augusztus 31. közötti időszakban), telefonon egyeztetett időpontban vezetővel látogatható  1 órás időtartamban.

 

KÖTI-KÖVIZIG irodaházának legfelső szintjén került kialakításra egy modern bemutatóterem, ahol a Tisza-tó terepasztala segít megismerni a tó vízrendszerét.

A terepasztal megtekintésével éveket ugorhatunk előre a tó működésének megértésében, s úgy érezhetjük magunkat, mintha egy repülő masina utasaként felülről néznénk meg a tavat. A tó mellett az erőművel, a vízenergia elektromos árammá alakításának módjával is megismerkedhetünk a másik működőképes maketten keresztül. A falak melletti tárlók a tó élővilágának bemutatóhelyei, s az ablakon kinézve elénk tárul az Abádszalóki-öböl és a vízlépcső.

Az érdekes ismeretek megszerzése után próbáljuk ki mindezt a gyakorlatban: üljünk csónakba, kishajóra és irány a hajózsilip. A sokszor 10 métert is meghaladó szintkülönbség leküzdése, a zsilipkamrába áramló víz hatására lassú liftként emelkedő hajóban a víz igazi erejének megérzése különleges élmény, melyet Kiskörén járva bárki megtapasztalhat.

Gyere a Tisza-tóra,

ismerd meg hazánk legnagyobb vízügyi létesítményét, s a tó bölcsőjét!

Megtisztelsz, ha tetszett és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek. Sok munkám van benne...        Nekem is fontos, hogy tudjam, tetszett-e neked. Megköszönöm, ha jelzed felém azzal a kis tetszik gombbal.

További szépségekért, érdekességekért pedig csatlakozz a facebook oldalamhoz!

Fotó: Pap Ildikó, Lázár Tünde, VT, EWK apartman, Lázár Miklós, 7X Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság, 2X Lázár Tünde, Közép-Tiszai Vízügyi Igazgatóság, Kiskörei Erőmű, CsTT, Magyar Haltani Társaság, Kasza Sándor, KÖTIVIZIG,

Az írás szerzői jogvédelem hatálya alá esik.