2015. feb 25.

ISTENNYILA A TISZA-TAVON?

írta: Lázár Tünde
ISTENNYILA A TISZA-TAVON?

A sulyom, mint növény, s mint eleség

Aki járt a Tisza-tavon, tudja, hogy minden évszakban csodás, s más-más oldalát mutatja a látogatónak. Azonban májustól szeptember végéig igazi vad, burjánzó arcát láthatod az ártéri fákkal, nádasokkal, valamint a viz szinét ellepő gazdag vizi növényzettel. E lebegő hinárnövények egyike a  sulyom (Trapa natans) a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó vizinövény. Mivel más hasonló növény Magyarországon nincs, nem lehet összetéveszteni más fajjal. 

 

sulyomtenger_virag_v_fuszer.JPG

A sulyom kifejezetten szép, lágyszárú, egyéves növény: rombusz alakú zöld levélrózsái sűrűn beterítik a vizet. Termései ősszel érnek, majd az iszapba merülve kelnek ki belőlük az újabb generációk. Ezek kezdetben az iszapban gyökerezve fejlődnek, később úszó telepekké, hinárrá válnak. Vízfelszíni, rombusz alakú levelei 1-4,5 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, elöl durván fogasak, 7–17 cm hosszú levélnyelük hólyagszerűen felfújt.  Alámerült, víz alatti levelei fésűsen szeldeltek, gyökérszerűek. Virágai kicsinyek, fehérek, hímnősek, a levél fölé emelkednek, a megtermékenyülésük után a levelek alá hajlanak.Július-augusztusban virágzik.

sulyom_es_viraga.jpg

A növény a nyári forróságban hűsíti a vizet, árnyékot ad a halaknak. sulyomtermés fiatalon zöld, zöldesbarna, éretten fekete színű, belseje fehér. Terméshéja fokozatosan megkeményedik. Szürkésfekete termése 2–4 cm hosszú, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel.  Belelépve igen fájdalmas találkozás a vízparti fövenyben megbújva.

sulyom2_meszaros_janos.jpg

 

A sulyomfélék latin neve (Trapa) egy ősi fegyver funkcióra utal: a calcitrapa „lábfogó”-t jelent.Nem tudni, hogy a növény vagy a fegyver volt-e előbb, mindenesetre sulyomnak nevezik a hasonló, tetraéder alakú, négyágú hegyes vasakat is, amelyeket az ókor óta előszeretettel használtak amolyan fapados aknamezőként: a mezőn sűrűn szétszórt sulymok felfelé álló hegyeikkel akadályozták az ellenség, főleg a lovak közlekedését. 

sulyom_termes_milt.jpg

 

Régi népi nevei: a vízi gesztenye, vízi mogyoró arra utalnak, hogy ehető. Főzve vagy lisztté őrölve ették, sőt még napjainkban is fogyasztják A keményítőben gazdag termése miatt a sulyom bizonyos időszakokban, pl. török háborúk és hódoltság idején mint inségeledel is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték.

sulyom_meszaros_janos.jpg

Nevezték íze után még vízidiónak és vad mandulának, de további régi nevei is ismertek, úgymint suly, susa isten nyila, szamártövis, vad mandula. Termését nyersen, sütve, főzve, lisztként lepénybe-kásába téve fogyasztották,  már az ősemberek is.  Mielőtt védetté nyilvánították, a Tisza-menti éttermekben finom szószával készült fogásokat lehetett enni. 

Igy készült a sulyommártás



A megmosott sulyomterméseket fél óra főzés után, meghámozzuk, beljesét kikaparjuk és ledaráljuk. Készítünk egy tejmártást (felforrósított vajba lisztet keverünk és megpirítjuk, tejjel felöntjük és felforraljuk, miután simára kevertük.) A tejmártáshoz adjuk a ledarált sulyomtermést és némi tejföllel elkeverjük, végül ízlés szerint mustárt teszünk bele és összeforraljuk. Ha túl sűrű, kevés tejszínt önthetünk még hozzá.  

 

A sulyom begyűjtése nem volt egyszerű munka,  igényelt némi tapasztalatot és népi rafinériát. Egy 2–3 méter hosszú bot végére ruhadarabot, vagy régi subát szegeztek és ezzel kavargatták a vizet. A sulyom tüskés termése beleragadt a ruhadarabba, amelyről fakéssel kaparták le. Szokás volt, hogy a víz fenekére eresztettek le rossz subát s kötélen húzták, így a termés az anyagba ragadt. 

 

Mire jó még a sulyom?

 A népi gyógyászatban például szorulás ellen fogyasztották. Az ébenfekete héját pedig cserzőanyagnak használták valamikor régen. A 19. században pedig a pusztai csárdák sárfalát erősítették meg a sár közé kevert sulyomtermésekkel. Állítólag a héj főzete pedig a ház földjére öntve megöli a bolhákat - ne feledjük, hogy régen döngölt föld volt a parasztházak padlója, jobb esetben fával, vagy kővel, téglával burkolták.


 

Végezetül egy sulyom, amit otthon is bárki elkészithet:

sulyom_csoroge.jpg

A fánkhoz
  • 3 db tojás
  • 2 ek porcukor
  • 0.5 teáskanál rum
  • 35 dkg finom liszt(szükség szerint)
  • 1 csipet só
  • 4 dl olaj (a sütéshez, szükség szerint)
A tálaláshoz
  • 5 ek lekvár
  • 10 dkg porcukor

    Elkészítés

    1. A 3 tojással, rummal, csipet sóval, porcukorral és annyi liszttel, amennyit felvesz, viszonylag kemény csörögetésztát gyúrunk.
    2. Kis pihentetés után hüvelykujjnyi vastag hengerekre sodorjuk.
    3. Elvágjuk 6-8 centis darabokra.
    4. Bevágjuk az egyik végét a közepéig, majd a másik végét is, aztán a négy ágat kicsit széthúzzuk, így csillag formájú lesz.
    5. Bő, forró zsiradékban szép pirosra sütjük.
    6. Porcukorral meghintve, lekvárral tálaljuk.

     

    A kisült sulyomfánkról képedet itt megoszthatod! Jó étvágyat kivánunk a kisült sulyomhoz! 

     

    Most is kóstolhatsz sulyom-ízt, hisz Szabó István, az Egy csepp Tisza-tó megálmodója megalkotta sulyom-párlatból, és egyéb titkos hozzávalókból azt a finom, krémes tölteléket, melyet kézműves bonbonjaiba tölt.

    img_1862.JPG

    img_1864.JPG

    A sulyomkrémmel töltött csokoládék a Tisza-tó több pontján is megvásárolhatóak. Kóstoljátok, nagyon finom!

    Gyere a Tisza-tóra,

     

    s kóstold meg nagyapáink csemegéjét egy csónaktúra alkalmával!

     

 

 

Fotó:Virág vagy fűszer, wikipédia, Mészáros János, wikipédia, Veres Mari

Szólj hozzá

népi bölcsesség tisza tó sulyom hinárnövény vizi gesztenye susa sulyommártás sulyomfánk