2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.
24 éve megdöbbenve láttuk, ahogy a hatalmas busákat és egyéb halakat vasvillával hányják konténerekbe, emberek százezrei döbbentek meg az elhullott vadak és madarak láttán. A természetvédők az egész ökológiai rendszer felborulásától féltek, s attól, hogy nem virágzik ki többé szőke folyónk. De a természet erősebbnek bizonyult, s a Tisza majdnem újra olyan, mint a szennyezés előtt volt.
A szennyezés levonulása után a környezetvédelmi felügyelőségek biológiai vizsgálatokat végeztek a Tiszán és a Szamoson, felmérve ezzel a károkat, a szennyezés negatív hatásait. A planktonok pusztulása szinte teljes mértékű volt. A Szamoson és a Tisza alsó szakaszán 100%-ra, a szőke folyó felső illetve középső szakaszán 70-90%-ra becsülték. A szennyezés ideje alatt a kerekesféreg és ágascsápú rákok fajai egyaránt pusztultak. A szennyezés levonulása után a természetvédők nagy örömére megkezdődött a visszatelepülés, de ebben a folyamatban első sorban csak a jobban alkalmazkodó fajok vettek részt, és sok esetben olyan fajok is megjelentek, melyek addig nem voltak jellemzők a Tisza élővilágára.
Lényegesen látványosabb és megdöbbentőbb volt a halpusztulás. A folyó területéről összegyűjtött haltömeg, melyeket fehérje-feldolgozókba szállítottak, meghaladta a 150 tonnát.
Ez azonban jócskán alulmúlja azt a halmennyiséget, ami összességében elhullott a folyón, hisz ez az adat mindössze az összegyűjtöttekre vonatkozik. A kutatók különböző vizsgálatai alapján az összes elhullás 1241 tonna volt. Ebből 33,8% a ragadozó hal, 13,5% a ponty, 8,1% a kecsege és 44,6% a növényevő és egyéb hal. Az elpusztult haszonhalak becsült és számított értékét mintegy 874 millió forintra becsülték.
A katasztrófa pusztítása a Tisza-tavat sem kímélte: szakemberek,horgászok, természet-kedvelők egy emberként takarították a partokat az elhullott állatok tetemétől.
S hogy mekkora varázsló a természet? 24 évvel a történtek után a Tisza, s a Tisza-tó újra olyan, mint régen.
Nézd meg a saját szemeddel, micsoda vadregényes vidék a mi tavunk, de előtte bankancslistás nézd meg ezt! Mert a Bakancslistás látnivalókat itt gyűjtöttük össze!
Gyere a Tisza-tóra,
ahol magad is látni fogod e varázslatot.
.
Megtisztelsz, ha tetszett és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek.
További szépségekért, érdekességekért pedig csatlakozz a facebook oldalamhoz!
.
.
.
Fotók: CSTT:1,2,3, Nagy Edina:4
