A Tisza-tavat nem a természet, hanem az ember hozta létre. Fél évszázada annak, hogy Kiskörén megkezdődött a kor gigantikus építkezése, a Tisza II. Vízlépcsőé, melyet 1990. óta neveznek Tisza-tónak. Paradicsom, amit az ember alkotott, s a természet birtokba vett.
Mivel ezen a vidéken születtem, itt cseperedtem fel, nem tartottam akkora csodának a minket körülvevő természetet, mint az, aki életében először látogat el Kelet-Magyarország legnagyobb tavához. A fordulópontot egy baráti invitálás jelentette, amikor táborozni hívtak barátaim a tó egyik szigetére. Fantasztikus élmény volt megközelíteni a fákkal, nádasokkal sűrűn benőtt lagúnákon át, ahol úgy tudtunk haladni, ha menet közben kezünkkel hajtogattuk a fák ágait. Vadregényes kirándulás volt és felejthetetlen élménnyé vált az a néhány nap, amit a szigeten töltöttünk.
De honnét az Amazonas-vidékét megidéző táj, a rengeteg kisebb, nagyobb sziget? S honnét országunk második legnagyobb tava? Lássuk születésének történetét összefoglalva.
A Tisza-tó kialakulása
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, területe 127 km2. Ötször nagyobb a Velencei-tónál, s ötöde a Balatonnak. Lánykori nevén Kiskörei Víztározóként ismerhetjük, hiszen 1968-ban Kiskörén kezdték építeni a Tisza II. vízlépcsőt, mely a kor legnagyobb építkezésének számított. Az 1973-ban elkészült duzzasztómű célja a nyáron aszályos alföldi területek vízellátása, az áradások szabályozása mellett turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása volt. Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.
A Kiskörei Vízerőművet itt mutatjuk meg!
A tó feltöltését három fázisra tervezték, de csak az első kettő valósult meg. Az első ütemet a vízlépcső megépítésével kezdték meg, a második ütemben az öblítőcsatornákon át szabályozott vízszint elérése volt a cél az 1980-as években. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt.
Így utólag mondhatjuk, hogy óriási szerencse a mai vízszint, hisz ez a csodás környezet az ezer szigettel, a kis lagúnákkal együtt vált a természetkedvelők paradicsomává.
A Tisza-tó medencéi
A tórendszert kisebb-nagyobb összefüggő felületek: medencék, holtágak, morotvák, csatornák, s szigetek alkotják. A tározóban található szigetek összterülete megközelítőleg 43 km², közepes vízmélysége 1,3 méter, maximális mélysége 17-19 méter (az élő Tisza folyómedrében, a kiskörei duzzasztómű előtt mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.
Négy medencéből áll a terület Kiskörétől haladva: az Abádszalóki-, a Sarudi-, Poroszlói-, és a Tiszavalki-medence, melyek átlagos vízmélysége pont ebben a sorrendben csökken, s összesen közel 250 millió m3 víztömeget tárol el.
Hová lesz télen a víz?
Sokak által kíváncsin szemlélt, meghatározó esemény a Tisza-tó életében és a vidék arculatában: a téli-nyári vízszint különbsége. Ahol nyaranta csónakkal, kenuval barangoltunk, ott telente akár gyalogos-bakancsos jégtúrára is indulhatunk. A vízszint csökkenésével a tó mérete is csökken, de ezzel együtt a száraz lábon megközelíthető, titkos helyek száma növekszik. Ettől olyan vonzó, csodálatos, kiszámíthatatlan, változatos és megújuló ez a világ.
A két vízszint közül a nyári tart legtovább - április végétől október végéig. Utána következik az őszi leengedés, mely 2-3 hétig tart, s naponta 5-8 centiméterrel csökken a vízszint. Általában november közepére áll be a végleges téli vízszint, ami február végéig 10 cm-es eltéréssel mozoghat attól függően, hogy milyen hideg a tél, milyen a jégborítás. Amikor pedig elérkezik a tavasz, a tó vízszintje ismét megemelkedik, visszaáll az általunk megszokott szintre.
Még többet szeretnél tudni erről a jelenségről? Olvass róla itt!
Mesterséges építményből természeti világörökség
A Tisza-tó születésével búcsút mondtak az egykori nagy ártéri erdőknek, gyümölcsösöknek és szántóknak, melyek növények és állatok százainak-ezreinek jelentették az otthont. Füzesek, tölgyesek tűntek el a vidékünkről, melyeket nem tudtak az építkezés ütemében letarolni, így a mai napig láthatjuk téli vízszintnél ezek nyomait. Ahová nagyszüleink nap mint nap jártak - a berei ártérre földjeikre, ma víz alatt vannak, s szüleink emlékeiben is már csak homályos emlékként tűnnek elő...
Azután eltelt néhány évtized, s a természet birtokba vette ezt a csodás, új életteret, a Tisza-tó minden öblét, lagúnáját, szigetét, s Európában egyedülálló természeti kincs (flóra és fauna) született a szemünk láttára!
Itt találod Európa legnagyobb egybefüggő, virágokkal teli tündérrózsa- és tündérfátyol mezejét; ahol a parti fűzfák, a nádasból felröppenő madarak a háborítatlan természet szépségével kápráztatnak el bennünket.
Azután itt van a Tiszavalki-medence, ahol a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó területen egy 1973 óta védett madárrezervátumot hoztak létre, mely ma már a Világörökség részét képezi. Ez a terület a jól kialakított túraútvonalaknak köszönhetően alaposan bejárható. Itt találhatóak a Tisza-tó híres gém-, és kormorántelepei.
Madárrezervátum a Tisza-tavon. Hol? Itt!
Kikapcsolódás és turizmus
A tó első vendégei a horgászok voltak, akik ma is visszatérő vendégek. Nekik nem csak halakat és nem csak vizet ajánlunk: a tó középső része Magyarország legnagyobb horgásztava és a horgászok legnagyobb paradicsoma ötvennél is több féle halfajjal. Azóta azonban a pecások, a strandolni vágyók, vízi túrázók, az amatőr és profi madarászok kedvelt úti céljává vált.
A Tisza-tavat 4 méter magas töltés, a Tisza-gát veszi körül, amely természetes kilátóként szolgál a gyönyörű tájra: a tóra, a szigetekre, az ártéri erdőkre. Itt vezet végig az Eurovelo 11 nemzetközi kerékpárút is, melyen évről-évre sok ezer bicajos kerekedik fel, hogy drótszamara hátáról megcsodálja e vadregényes, alföldi vidéket.
Páratlan természeti értékek, kerékpározás, horgászat, vízi sportok, kulturális programok- a Tisza-tó mellett minden együtt van a felejthetetlen nyaraláshoz. S persze a strandok, melyek vízminősége évről-évre kiváló minősítést kap. Mivel nálunk nem nagyok a távolságok sem , akár mind a hat, szuper szabad-vizű strandot érdemes felkeresni, kipróbálni.
S végezetül a Tisza-tó Magyarország egyetlen állóvize, ahol motoros vízi sporteszközöket lehet használni. Tehát ha az adrenalin-szinted akarod emelni, az Abádszalóki-öböl extrém vízi sportjaitól garantáltan löketet kapsz. Banánozás, bobozás, jet-ski, wake board, wake-surf, fly-board, vízi-ejtőernyőzés.
Induljon a Tisza-tavi kalandod!
Mielőtt fejest ugranál az élményekbe, először érdemes szállást foglalnod. Itt ajánljuk a Tisza-tó legjobb szálláshelyét, az abádszalóki Villa Borkát, mely fél hektáros tündérkerttel, medencével, kétlétlégterű pazar lakosztályokkal, Családbarát Helyként Nektek is kedvencetek lesz.
Itt találod a részleteket. Kattints!
A tó születése, keletkezése tehát nem egy adott nap, hanem hosszú évek folyamatos fejlődése, változása, alakulása, mely velünk és a természettel együtt a szemünk előtt játszódik le minden nap...
Megtisztelsz, ha tetszett és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek. Sok munkám van benne...
További szépségekért, érdekességekért pedig csatlakozz a facebook oldalamhoz!
Fotó: Rekvényi Tibor, Kötivizig, Matulokbácsi, Matulokbácsi, Aquagilde,