Örömmel értesítjük a Tisza-tavi horgászokat, hogy a hét folyamán – a tilalmi idő feloldása előtt- Tiszafüreden, Tiszaszőlősön, Abádszalókon, Kiskörén, Sarudon és Poroszlón háromnyaras pontyot telepítettek a Tisza-tavi Sporthorgász munkatársai.
Tájékoztatjuk továbbá a horgászokat, hogy 2015. május 26-án 2500 kg kétnyaras, míg május 28-án 6500 kg háromnyaras pontyot telepítettek a Tisza-tó területén. A halasítások az eddig megszokott rend szerint, mindenki számára nyilvánosan történtek.
További jó hír, hogy május 30-án, szombaton 0:00-tól újra horgászható és megtartható a sokak által kedvelt békéshal.
A ponty
A ponty a lassú folyású folyó, illetve lassú áramlású állóvizeket kedveli. Mivel oxigénigénye csekély, és némely változata (bőrponty, tükörponty) képesek a légköri levegőt felvenni a bőrön keresztül. Ezért ilyen helyeken kell keresnünk. Magyarországon szinte minden vízben előfordul, "nemzeti hal". A horgászzsákmány jelentős részét ez a hal teszi ki.
A ponty életmódjára (és rendszerint a többi pontyfélére is) az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken, a vízfelszínen megjelenő buboréksorból (túrás) következtethetünk. Kedveli a vízinövények fiatal hajtásait, az árvaszúnyog-lárvákat, vízi ászkákat.
Elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. Jól alkalmazkodik a nagy egyedszámhoz, a hőmérséklet- ingadozásokhoz, vízszennyezésekre nem érzékeny. Kisebb öblökben, partbiztosító kőrézsűk mentén, torkolatoknál találjuk meg.
Az állóvizeken vándorol, ősszel a lehűlő vízben a mélyebb részeket keresi fel a téli nyugalmi időszak eltöltésére, ilyenkor is táplálkozik. Amint melegszik a víz elkezd mozogni, mivel élelem után kell néznie. Gyakran előfordul, hogy tavasszal a part menti zónában csipegeti az apró állati és növényi szervezeteket. Amint egyre melegszik a víz, a ponty elkezd keresni valamilyen fedezéket, ahol élelmet is talál és el is rejtőzhet. Kitűnő erre a Tisza-tó part menti nádasai, illetve a hínarasok.
A nagy nyári melegben, amikor a víz oldott oxigénszintje alacsony, a ponty gyakran feljön a vízfelszínre és légköri levegő szippantásával pótolja az oxigént. Ilyenkor látott hallá válik a ponty, de ilyenkor a legnehezebb megfogni.
Vannak viszont árulkodó jelek, amiről fel lehet ismerni, hogy pontyok tartózkodnak a horgászhelyünkön. Egyik ilyen jellegzetes a ponty vízből való kiugrása, ez főleg nyári melegben tapasztalható. A vízfenékről felszálló buboréksor is lehet jele a halnak, ám könnyen össze lehet keverni a fenékről felszálló gázokkal. Fő jellemzője a "pontytúrásnak", hogy a buboréksor egy bizonyos irányba halad. A nádszálak finom ütemes rezgése is lehet bíztató jel, ekkor a ponty éppen az egyik legkedveltebb táplálékát, a vándorkagylót csipegeti a nádszálak tövéről. Nagyobb pontyok képesek a nádasokban utakat, járatokat vágni, ahol szívesen tartózkodnak, ezekbe a folyosókba lógatva az úszós készségünket, gyakran kellemes meglepetés érhet bennünket.
Gyere a Tisza-tóra,
a jó fogás már csak rajtad múlik!
Fotó: TTSh, Sebők Péter, Varga Zoltán, CsTT, CsTT
