Évről-évre világraszóló csodával örvendezteti meg a természet szerelmeseit és a tisza-menti embereket "legmagyarabb" folyónk a Tisza. Júniusban, nyár elején Európa-, és a világ legnagyobb kérészei - ha megfelelőek az időjárási feltételek- a három évig tartó növekedés és készülődés után felszínre jönnek, hogy eleget tegyenek a természet hívó szavának, s párt keressenek maguknak.

Tömeges rajzásukat - a milliárdnyi kérész kirepülését, víz feletti násztáncát, párzását, peterakását, pusztulását - nevezzük tiszavirágzásnak.  Rajzása igen látványos és népszerű, egyedülálló jelenség, mely egyre nagyobb érdeklődésre tart számot.

TIPP:  Ne maradj le az idei tiszavirágzásról! Foglalj szállást ebben a szuper Tisza-tavi villában !

A tiszavirágnak igazán jelentős állománya szinte csak Magyarországon van, bár eredeti elterjedését tekintve igazi európai faj. Ezért mára igazi hungarikum, a Tisza szimbóluma lett.

 A tiszavirág a kérészek családjába tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar (Palingenia longicauda). Két pár szárnya hártyás, gyengén recézett, világosbarna színű. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni.

Nemcsak a Tisza, hanem a tiszta víz szimbóluma is e kis rovar, hiszen rendkívüli érzékenysége miatt csak a kevésbé szennyezett helyeken fordul elő a Tiszán. 

Rajzáskor a hímek hamarabb és sokkal nagyobb számban jönnek fel a felszínre, mint a nőstények, így jóllakatják a rájuk váró halakat és madarakat addigra, amikorra a kisebb termetű, de fajfenntartás szempontjából fontos nőstények előbukkannak.

A párosodás után a nőstények lerakják petéiket a víz felszínére, melyek hosszú, veszélyekkel teli utat tesznek meg a mederfenékig, beágyazódnak az iszapba, s kezdetét veszi a három évig tartó lárvaéletük. Három év elteltével a lárvák szárnyas rovarrá, imágóvá válnak sorozatos vedlések után, és ismét kezdetét veszi a násztánc.

Aki látni szeretné idén a tiszavirágzást, érdeklődjön az elkövetkező hetekben a kikötőkben, a Tisza-tavi régió Tourinform-irodáiban vagy látogasson el  Facebook oldalunkra, hogy elsőként értesülhessen erről a csodás eseményről.

A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk.

A faj egykor egész Európa-szerte elterjedt volt, 1922-ben pusztult ki a Loire-ból, 1952- ben pedig az utolsó nyugat-európai lelőhelyéről, a Rajnából is. A Dunából 1974- ben tűnt el, így a tiszavirág ma már egész Európában csak a Tiszában és vízrendszerében található meg. A fogyatkozás, illetve kipusztulás fő okaiként a folyószabályozásokat és a szennyezéseket szokták megjelölni.

A faj 2000 környékére sok régi élőhelyére visszatelepült: a Tisza mellett újra megjelent a Bodrogban, a Berettyóban, a Körösök vízrendszerében és a Marosban is.

A kérész védett, eszmei értéke 2000 forint, így horgász halcsaliként felhasználása és az elpusztult példányok begyűjtése is tilos.

Egyik híres költőnk így ír e csodás jelenségről, a tiszavirágzásról:

Weörös Sándor:Tiszavirág

Bóbitás hervadás
néz a fák mögül,
száraz, csörgő, szőke sás
kontyán fénylő álom ül.

Lég lobog, víz zubog,
menny szövi tele:
hullámzik, rezeg, ragyog
a föld árnyék-köntöse.

Lég ölén, víz körén,
mindenütt vagyok,
élő szem-szív-szövevény,
soha el nem lankadok.

Sokezer tetemem
gyűlik iszap-ágyon.
Vízirózsa-levelen
újra megrebben az álom.

Gyere a Tisza-tóra,

légy részese a világon is egyedülálló csodának a Tisza virágzásának!

Fotó: Matulokbácsi, Bordás Judit (3X), Kasza Sándor, Matulokbácsi

Az írás szerzői jogvédelem hatálya alá esik.