2015. jan 27.

A KISKÖREI HALLÉPCSŐ

írta: Lázár Tünde
A KISKÖREI HALLÉPCSŐ

Ökológia folyosó halaknak....

Kiskörénél 2014. októberében adták át próbaüzemre azt a Magyarországon legnagyobbnak számitó hallépcsőt, mely a Komplex Tisza-tó Projekt részeként valósult meg a Duzzasztómű szomszédságában.

Miért volt szükség erre az 1371 méter hosszú, tájba illesztett mesterséges patakra? A hallépcső biztositja a folyamatos ökológiai kapcsolatott a Tisza-tó és az olykor 10 méterrel is alacsonyabb vizszintű Tisza folyó között.

kiskorei_hallepcso_magyar_haltani_tarsasag.jpg

 Mivel a Kiskörei Erőmű keresztirányban elhelyezkedő műtárgy, árvizi helyzetek kivételével a zsilipek zárva vannak, melyek gátolják a halak mozgását a tározó és az alviz között. Ennek kiküszöbölésére, az erőmű épitésekor, a 70-es években épült egy vasbeton halzsilip, de mivel a Tisza alsóbb szakaszain több erőmű nem épült, a halzsilip alsó vége legtöbbször szárazon állt, a halak számára használhatatlan maradt.

halcsatorna_medencesor_haltani_t.jpg

 Az új ökológiai hallépcső nem csak a halak vándorlását segiti elő, de élőhelyet is biztosithat egyes fajoknak.

A tervezők olyan létesítményt hoztak létre, mely több célra alkalmas: biztosítja a halak számára a közlekedést, szolgálja a kerékpáros turizmust és raftingolásra is alkalmas. A lépcsőben 37 darab 20 centiméteres vízlépcső követi egymást, a bukóéleknél réselt halátjáró van. Elkészült  négy közbenső pihenő tó is, három kisebb, és egy nagyobb: egy kis szigettel és híddal.

pihenoto_halaknak_haltani_t.jpg

 A természetkedvelők és horgászok kíváncsiak lehetnek, hogyan telelhetnek át a halak a kiskörei hallépcsőben. Szükséges-e valamilyen védekezés a faggyal szemben?

Az ökológiai folyosó mentén kialakított három pihenőtó pontosan a biztonságos áttelelésüket szolgálja. A kiskörei hallépcső ugyanazon természeti körülmények között üzemel, mint bármely más hazai kisvízfolyás, vagy akár a Tisza-tó más részei. Így a benne élő halakat, egyéb magasabb rendű élőlényeket is hasonló vándorlási viszonyok jellemeznek. Ezek három fő csoportra oszthatók.Kettő, a szaporodási és a táplálkozási migráció minimum 8-10 fokhoz kötött, kizárólag fagymentes időben fordulhatnak elő, így ebben az esetben nem kell tartani a halak esetleges „befagyásától”. A vándorlási migráció azonban az időjárás, így a víz lehűlésével kezdődik, ilyenkor a halak megkeresik az élőhelyük legmélyebb pontjait, és ott telelnek át, ahol a fagy nem veszélyezteti őket. Ha mégis a hallépcsőben „feledkezne” néhány télen is kóborló halegyed, számukra nyújthat menedéket a pihenőtó. A két kisebb - tulajdonképpen mederszélesítéssel létrehozott - valamint a nagyobb - a hallépcső oldalán körtöltéssel kialakított - középső pihenőtóban a téli időszakban is 0,8-1,2 méteres vízmélység van, amely a hazai viszonyok között nem fagy be fenékig, tehát itt a halak biztonságban áttelelhetnek.

 Aki látni szeretné saját szemével ezt a páratlan, természetbe illő ökológiai létesítményt, látogasson el a Tisza-tóra!

Tehát még egy ok, miért: Gyere a Tisza-tóra!

 

 

Képek: Magyar Haltani Társaság

Szólj hozzá

ökológia duzzasztómű Tisza-tó Kiskörei hallépcső medencesor alviz Komplex Tisza-tó Projekt halzsilip