2015. jan 20.

A TISZA-TÓ TÖRTÉNETE

írta: Lázár Tünde
A TISZA-TÓ TÖRTÉNETE

A Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó.

fatyolmezo_por_med_mb.jpg

Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne.

tiszatoterkep.jpg

Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Nagysága egyötöde a Balatonnak, de közel ötszöröse a Velencei-tónak. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarországi szakaszán a második vízlépcső.
A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal.

Eredeti elképzelés szerint több célja is volt a kiskörei vízlépcső megépítésének:
  • A Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásának biztosítása. A mezőgazdaság vízigényének kielégítése mellett gravitációs átvezetéssel nagy szerepet játszik a Körös-völgy vízhiányának enyhítésében és ökológiai vízpótlásában.
  • Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.
  • Harmadsorban turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása.
Mindezek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet (pl. az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek).
uszo_letra_misi.jpg
A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály .

Itt megnézheted korabeli dokumentumfilmen, hogy épült a Tisza-tó:

A  duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszintemelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt.

A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.

 

pap_ildiko_fentrol8.jpg

A tározót télen leürítik, így a nyári vízfelület nagyságának harmadára is lecsökkenhet. 

A Tisza-tó belsejében - kb. 23 km2 nagyságban - szigetek alakultak ki, ahol a sekély vízmélységből kifolyólag sajátos vízi világ alakult ki.

Élővilágára a mozaikosság jellemző, mivel több fajta élettér is magtalálható a tavon egymás szomszédságában: található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kis vízfolyás.

A kialakult gazdag növény- és állatvilág következtében kormányhatározat megalkotására volt szükség, amelyben úgy rendelkeztek, hogy a Tisza-tó szintjét a 89.25 mAf értéken kell megtartani.A vízterület hasznosítását pedig nagy vonalakban így határozták meg: 

rece_balan_attila.jpg
 

  • a tározó felső területét a természetvédelem,
  • a tározó középső területét az ökoturimus,
  • az alsó, abádszalóki vízteret a vízisportok, szórakozás és üdülés kell, hogy jellemeze.

 

Abádszalók és Kisköre közötti 14 km2 nyílt vízfelület alkalmas helyet biztosít a vízi sportokat, a horgászatot, a fürdőzési és szórakozási élményt kedvelőknek. S Európa egyetlen édes-vizi tava, ahol engedélyezett motoros vizi sporteszközök használata.

vizisport.jpg

 

GYERE A TISZA-TÓRA,

ismerd meg, fedezd fel Magyarország második legnagyobb tavát!

 

Fotó:CSTT, Geleta Mihály, Pap Ildikó, Balán Attila, Riviéra Vizisport

 

Szólj hozzá

természetvédelem ökoturizmus vizes élőhely Tisza- tó kiskörei vizlépcső vizi sport őstölgyes Tisza- tó története Viztározó tisza to